Most egy jó ideig nem hiszem hogy fogok írni. Egyrészt nincs is miről, semmi nem történik azon kívül, hogy már senkinek nem tudok mesélni a bajaimról. Nem hallgat meg senki..se a barátok se szülők. Megpróbáltam egyik barátnőmmel erről beszélni de csak a maga problémáját hozta fel mindenre. Mintha versenyezni akarna "kinek nagyobb a baja". Nem túl szép. Anyáékat meg nem érdekli igazán mi van velem. Bármit akartam mondani nekik "jajj na mi van már megint"-et kaptam úgyhogy most már inkább meg sem próbálom.
Időm legnagyobb részét a sulin kívül a szobámban töltöm. Sorozatot nézek, zenét hallgatok, olvasok vagy ilyesmi. Nem igazán mozdulok ki de ez nem túlzottan izgat. Jó nekem most itt. Elég a suliba eljárni.
De már tavasz van legalább.